Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]


Szerinted?



Idegenek jöttek, megváltoztatták az itteni legértelmesebb faj dns láncolatát, majd elmentek, és nem foglalkoztak tovább a fajjal

Idegenek jöttek, megváltoztatták az itteni legértelmesebb faj dns láncolatát, majd elmentek, és kívülről figyeltek/figyelnek minket

Idegenek jöttek, megváltoztatták az itteni legértelmesebb faj dns láncolatát, majd itt maradtak, és innen figyeltek minket nem keveredve velünk

Idegenek jöttek, megváltoztatták az itteni legértelmesebb faj dns láncolatát, majd itt maradtak, és innen figyeltek minket, de időközben keveredtek velünk

Idegenek jöttek, megváltoztatták az itteni legértelmesebb faj dns láncolatát, majd itt maradtak, és vagy keveredtek, de a többségben levő primitív faj elpusztította őket, megszerezve tudásukat

Idegenek jöttek, és itt maradtak, így mi vagyunk az idegen civilizáció (akár volt itt primitívebb faj, akár nem)

PALEOASZTRO(NEO)NAUTIKA! Az emberiség saját őstörténetébe nem más szólt bele, mint saját időutazásra képes jövőbeli fajunk.

Nekem más a véleményem!

Nem érdekel!



Kiírta Sz. Balázs
szavazat: 56
Korábbi szavazások


A gízai Kheopsz piramissal kapcsolatban számos kérdés maradt nyitva ezidáig és ennek legfőbb oka, hogy minden elmélet túlbonyolítja a valóságot, és néha már-már az akkori kor technikai fejlettségét (fejletlenségét) figyelmen kívül hagyva ontják a lehetetlenebbnél-lehetetlenebb téziseket.

Hogyan...

- A fa drága import volt már akkoriban is, ráadásul nem elég időtálló a kövek koptatásával szemben, ezért a csúsztatását-húzást, tolást-vonást a kövek helyének változtatására kilométereken keresztül kizárnám.

- A téglalap hasábosítására felmerült ötletet -miszerint a megtalált és íves felén kopott "harmad hasábok" -u.n. hasábosító- oldotta meg a kövek mozgatását szintén valószerűtlennek tartom. Ehhez kövenként négy "hasábosító" szükségeltetik, ami azt jelenti hogy a kövek eltérő méretei miatt szinte mindegyikhez egyedileg kell legyártani. 2.500.000. kőnél ez 10.000.000 millió darab lenne. A fa ilyen mennyiségben luxus, és a legyártásuk túlságosan sok időbe telik.

- Elvetném azt a lehetőséget is miszerint csiga alakban a piramis külső részein hordták fel a köveket a felsőbb szintekre, mert az egyenes felfelé emeléssel ellentétben ez a négyszerese idő, energia, és fáradtság lenne. Nem beszélve arról, hogy ha így lett volna, akkor a végén az emelkedő "csigavonal" beépítése okozott volna további bonyodalmakat.

- Azt az elképzelést sem támogatom miszerint egy hatalmas rámpát építettek folyamatosan emelkedőre, hisz ez megint egy monumentális építmény lett volna ami mind időben, mind többletmunkában túlságosan felesleges lenne.

- Az én meglátásom az a hagyományos elképzelés, miszerint szintről szintre egyszerű emelőkkel tették feljebb és feljebb a köveket. Két egymással szemben, gémen álló ellaposított végű farönkkel emelték vízszintesen az építőelemeket, amik minden egyes darabja összekötözött deszkákon kezdetleges "raklapokon"állt, és ezt a "raklapot" egyszerűen a már fentebb említett harmad hasábra tették le. Az ellaposított végű farönköket egyszerűen aláfordították a kőszállító "raklapok" alá, majd egyel feljebb helyezték. Gyors, egyszerű, hatékony, és nem kíván ember feletti erőt. A szinteken pedig egyszerűen ugyanezekkel az emelőkarokkal tették odébb a köveket. Az emelőkarok szintén egymáshoz kötözött rönkökön álltak -ami alatt szintén az egyharmad hasábok voltak rögzítve- az "emelődarukat" két kő emelése között egyszerűen odébb tolhatták, így rendkívül mobil eszközök voltak.

- Miután a kő a helyéhez ért, -mivel akár milliméterenként kalkulálhatták hova kell letenni- egyszerűen egy 90 fokos fordulatnyira helyezték, és szintén ugyanezzel az "emelődaruval" a helyére billentették. Miután a "raklap" felszabadult, vihették a következő kő alá.

- Azért nem találták fel a csigát és a kereket, mert nem volt rájuk szükség. A függőleges építési technikákhoz nem lehetett volna alkalmazni a kereket. A csigára pedig azért nem volt szükség, mert nem akarták magasba emelni a köveket, csupán másfél-két méter kiemelése volt a cél, amire az emelő "Y" alakú oszlopa kiváló volt. (a mai toronyházaknál sem használunk kereket, a csigát is csak azért, mert 10-100 métereken mozgatjuk az építőelemeket a magasba. Mindentől függetlenül túlságosan nagy volt a tudásuk már akkor is ahhoz, hogy ne találták volna ki őket, ha nem lett volna ehhez az építési formához a "daru" a "raklap" és az "egyharmad hasáb" tökéletesen megfelelő. (pl a kerék a kövek helyére billentésénél még hátrány is lett volna, ha pedig a helyéig gurították volna, akkor is minden követ át kellett volna tenni "raklapra", továbbá a nem feltétlen sima felületen a kerekek könnyebben elakadhatnak)

- Az "egyharmad hasábok" a külső borító fedőkövek felhúzásánál is a "raklapok" alatt voltak.


Folytatás...

Bejegyezte: Sz. Balázs : hétfő 15 július 2013 - 21:39:11 | | Nyomtatóbarát változat

Mindkettőnek van valódi létjogosultsága... szerintem az evolúció egy szakaszán beleszóltak az egyedfejlődésbe... és akik beleszóltak, azok lettek jelen civilizációnk teremtői... de egyszer valamikor ők is teremtve lettek. Ezzel a kör bezárult! :)

közepébe vágva...:
... magát a mutációt az egyedfejlődésben nem tudják bizonyítani, mivel a változás folyamata nem látszik a leleteken, csak az hogy már más mint az elődeik. És a legfontosabb kérdés; ki, vagy mi által mutálódott? Külső behatás nélkül szerintem magától nem jut eszébe az "előembernek" hogy majd jól megnövesztem az agytérfogatom... mert akkor ezt az összes élőlény megtehette volna, és most békében élhetnénk együtt a fejlett krokodilokkal, csótányokkal stb. :)

Fontos tény;
A kormeghatározó eszközök csak a szerves anyagok korát tudják meghatározni, ez még kevés ahhoz hogy messzemenő következtetéseket vonjanak le az adott élőlény egykori viselkedéséről.

Még egy fontos tény;
Akkoriban is születtek "születési rendellenességgel" utódok, ami annyit jelent hogy azon a bizonyos egyedfejlődési ágrajzon - amin az evolúció hívői erőn felül igyekeznek kapcsolni a hiányzó láncszemeket - nem újabb állomásait találják meg az ember kialakulásának, csak egy-egy torz születésű utód deformált csontvázát

Más...
Azon Istenhívők akik elfogadják a bibliai teremtést, elfogadják az egész bibliát. Ebből kifolyólag elfogadják hogy Jónás napokat töltött egy cet gyomrában mielőtt partra tette, elfogadják hogy Mózes kettéválasztotta a tengert, elfogadja hogy a pusztában éhező hívek kosarai egyszer csak tele lettek hallal, és kenyérrel...

Nem tudom hogy ezen iskolát végzett hívők meggyőződéssel hiszik-e, vagy magukban is tanakodva mélyen hallgatnak arról hogy a cet egyben nyelte le és nem emésztette meg Jónást aki ráadásul napokig lélegzett odabent, hogy a tenger nem nyílik csak úgy ketté, hogy az étel a semmiből nem lesz... de minderre magyarázat lehet egy fejlett technológia. Csakhogy az akkori ember mivel ezt nem ismerte, egyszerűen csodának látta. Ha mi visszamennénk az időben, és egy egyszerű öngyújtót mutatnánk az ősembernek... hát ők sem tudnák hova tenni a dolgot.



Bejegyezte: Sz. Balázs : hétfő 15 július 2013 - 21:33:42 | | Nyomtatóbarát változat

Oldal:  1 [2]
paleoasztronautika .